konkrétumok

Csábító választás lehet bitumenes zsindellyel fedni lakóházat. Egyszerű, gyors rögzítés, könnyű, problémamentes szabás. Tényleg hamar elkészül. Viszont nem olcsó, és kifejezetten nehézkes kiszellőztetni a tetőt. Közel sem bír annyit mint egy cserépfedés. Egy utólagos tetőtérbeépítésnél ütközik ki leginkább, hogy nem is volt olyan jó választás? 

 

Egy bitumenes zsindellyel fedett épület tetőszigetelését sokkal nehezebb megvalósítani. Hogy miért? Amikor a tetőfedés kiválasztásra került, valószínűleg az ár dominál. Igaz, a manzárdtetők leggyakrabban vékony tetőfedéssel készülnek. Pala, zsindely, esetleg fémlemez. A szarufákon deszkaborítás, majd (esetleg egy zsindelyalátét lemez után) jöhet a zsindely.

Gyakran a tetőtérre csak a beköltözés után évekkel lesz szükség. Addig a födémet le lehet zárni, majd amikor szükségessé válik, az alsó szint érintése nélkül el lehet készíteni a tetőtér beépítését. Ideális egy üres padlástér, ahol kényelmesen lehet dolgozni, nem kell lomokon bukdácsolva alkotni.

A tetőtérben elvégzendő feladatok (hőszigetelés és párazárás tekintetében) 
 

1. Alátétfólia szélzárása (micsoda??? igen!) 

2. Szarufák vastagítása befelé, a hőszigetelés helyének felnövelése a számított /kívánatos/ még érdemes szintre. 

3. Belső párazáró fólia beépítése, párazáróvá tétele, 

4. szorító szerkezeti lécváz rögzítése a fólián. 

5. Ja és mehet a cellulóz szigetelés. 

A kistarcsai Római Katolikus templom, a gyülekezet összefogásában újult meg. A nyílászárók cseréje mellett, a födémet hőszigetelése is megoldandó probléma volt. A födém cseh süveg boltozat, amely 5 boltszakaszból áll. Ezen felül szigetelésre került a torony oldalain lévő oldaltér, valamint a sekrestye és oktatótér födéme is. Lássuk hogyan készült. Az egyenes VB. födém szigetelése egyszerű, laza terítésű cellulóz szigetelés.  A bonyolultabb a boltozatok hőszigetelése. A bonyodalmat nem a cellulóz szigetelés kifújása, vagy a helyszínre jutattása jelenti. A boltozat meredeksége, az újságpapír hőszigetelés ott tartása a kérdéses.

Természetesen szigetelési szempontból érdekes nekünk, de kitűnő anyaghasználata, arányos tömegei miatt is érdemes lenne vele foglalkozni. 2012-ben Szentendrén épült, hagyományos anyagok felhasználásával. Főfalai téglából készültek. Fa födémes, tetőtere beépített. Homlokzatán kő, tégla, fa, fémlemez, és bontott agyagcserép jelenik meg. 

 A homlokzat festett fehér színű, de előtűnik az alatta használt építőanyagok struktúrája. A nyílászárók natúr, fenyő színhez leginkább közelebb állók, tetőszerkezete is natúr gyalult felületeivel jelenik meg. 

 

Ki ne járt volna már olyan padláson, ahol akár 80-100 éves tetőszerkezetet látni. Ácsmesterek fáradtságos munkájának gyümölcse még mindig masszívan ellenáll az időnek. Vastag fekete pókháló, por lepte szarufák, szelemenek. 
Amikor még ritka volt a fűrészgép, gerendánként bárdolták a tető elemeit. A bárdot egész nap egy kézben tartva faragták,  alakították megfelelő keresztmetszetre a hatalmas fenyő gerendákat. Ritka volt a fém rögzítés, csak kovácsolt szegek akadtak, de a csapolások és toldások gyakran fa csapokkal rögzültek. Egy ilyen tetőt, amelyet már többször toldottak, öregebb mint 100 év, nem lehet szívünk visszabontani. A szarufák nem elég vastagok, a síkok nem pontosak, a lécek hajlottak. 
Ugyan a tető nem ázik be, a környezet terheit elviseli... no de beépíteni? hőszigetelni? szobát kialakítani? Nagyon nehéz vállalkozás. Semmi sem egyenes, alig van egy fix pont, ami jó alapot adhatna egy tetőtérbeépítéshez.

Egy jó gerendaház. Amely a fenyő természetességét, a tiszta levegőt, világos tereket és  nyugalmat árasztó összképével sokunkat csábít. (építésre, vásárlásra)
De hogy műszakilag is rendben legyen, ahhoz nem elegendő a gerendákat egymásra pakolni, aztán a többi szerkezetet meg szokásos módon elkészíteni, mert sajnos tapasztalatom szerint több hibás gerendaház épül, mint jól átgondolt szerkezetű és kivitelezésű.
Nem is feltétlenül a rossz stílusú házakra gondolok, bár azok is magukban hordozzák a hibák lehetőségét, inkább a szerkezeti elemek egymáshoz csatlakoztatását, a fal-födém, födém-tető nyílászárók beépítése, hőszigetelés és párazárás kérdéskörét látom legsúlyosabb problémának.

ÉS a lényeg itt is az apró részletekben rejlik. A gondos és pontos illesztésekben, ragasztásokban, tömítésekben.

Előzmények:
2005-ben épült társasház közös képviselője keresett minket 2012 év elején, a tetőtéri lakások mennyezetén jeletkező nedves foltokkal, néhol penészedés, irreális gázfogyasztás. A födém nagyon gyenge szigeteléssel rendelkezett, 5 cm üveggyapot paplan volt leteregetve, amely középen, a "fő közlekedési útvonalon" 1 cm-re le volt taposva. Közeledik a tél, amikor -5 fok alá csökken a hőmérséklet fokozódnak a hőszigetelési hibákból adódó kellemetlenségek a lakásokban. A negyedik emeleti lakások feletti vasbeton födém hőszigetelő képessége rosszabb, mintha 100 évvel ezelőtt épült volna.  A komplett előzmény és cikk itt megtalálható.

Amikor a 70-es évek végén tömeges magánerős társasházépítés dúlt, számos épületet amely korábban épült, nem tudtak  befejezni. Évekig vakolatlanul álltak, vagy a felső szint nem készült el, ezért az utolsó szakaszban épült tömbökre lapostetőt terveztek. (Munkáspalotának nevezték az addig elkészült épületeket, és a magastető elhagyása olcsósító tényező lett volna)
E kapitális hülyeséget szerencsére nem valósították meg, a háztulajdonosok kiharcolták a magastetőt. Számos 
sorház tetőtere így épült be az évek során, amikor gyarapodott a család, vagy a kamaszgyerek önálló emeletre költözhetett.  No de mi van azokkal a házakkal, amelyeknek nem készült tetőtér beépítése. A lomtárnak használt padlás hőszigetelése is fontos, hiszen határoló szerkezet; hőszigetelni márpedig kell!